Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2. kérdés

Hogyan segítette a főúr a közlekedés fejlődését?

Linkek:

http://www.szechenyiorokseg.hu/index.php/szechenyi-orokseg/szechenyi-istvan-emlekmuzeum/allando-kiallitasok/12-szechenyi-istvan-munkassaga

http://tortenelemcikkek.hu/node/178

 

Széchenyi István munkássága

Az emeleti kiállítás Széchenyi életművét mutatja be.  Elsőként az egyik legjelentősebb alkotásával a  Lánchíd történetévelismerkedhetünk meg.

A Pest-Budát összekötő híd építésének szükségessége akkor vetődött fel benne, amikor apja halálhírére 1820 decemberében nem tudott a zajló Dunán átkelni, hogy családjához Bécsbe jusson. A híd létrehozásában sokoldalúan vett részt, 1832-ben megalapította a Hídegyletet, megszerezte a híd építéséhez szükséges tőkét, Angliából szakembereket szerződtetett. A hidat 1849. november 20-án adták át, melyen Széchenyi már nem mehetett át, mivel akkor már a döblingi intézet lakója volt. Az építmény a hídvám bevezetésével a közteherviselés szimbólumává is vált

 

vasúttörténeti terem főfalát Fóth Ernő 1976-ban elkészült gobelinje díszíti, amely Széchenyi összes tevékenységét, alkotását ábrázolja.

Széchenyi István az Angliában látott és kipróbált vaspálya építését hazánkban is szorgalmazta, 1848-ban átfogó közlekedésfejlesztési tervet nyújtott be, amelyet törvényként is elfogadtak. A tárlókban, vitrinekben kiállított tárgyak, dokumentumok és a fali tablók az 1846-os Pest-Vác, az 1847-es Sopron-Bécsújhely és a szintén 1847-es Pest-Szolnok vasutak építéstörténetébe adnak betekintést.

A kastély Díszterméből gyönyörű kilátás nyílik a parkra és az út túloldalán kezdődő hársfasorra, amelyet az 1750-es években Széchényi Antal felesége, Barkóczy Zsuzsanna telepíttetett. A hársfasor végén található Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt felesége Erdődy Hanna síremléke. A kastély eredeti berendezéséből az aranyozott rokokó kályha, és az ajtók fölötti, évszakokat megjelenítő domborművek maradtak fenn. A falakon Széchenyi István 19. században készült portréi függenek.

Külön terem foglalkozik a  Duna szabályozásával és a hazai gőzhajózással. Desdemona nevű hajójával Széchenyi 1830-ban végighajózta a Dunát. Ekkor feltérképezte a Duna hajózhatóságának akadályait. Királyi biztosként lett a munkálatok vezetője, a mérnöki feladatokat pedig Vásárhelyi Pál irányította. A közös erőfeszítéseket siker koronázta, 1835-re az Al-Dunát hajózhatóvá tették. A vízi utak kiépítése mellett Széchenyi a vízi közlekedés fejlődését is figyelemmel kísérte. Még az ő korában is a folyásiránnyal szemben állati vagy emberi erővel vontatták a hajókat, a lassú szállítással a gabona és más áruk gyakran megdohosodva, több hónap alatt jutottak el a nyugati piacra. Széchenyi a megoldást a gőzhajók magyarországi meghonosításában látta. 1829-ben megalakult a Duna-Gőzhajózási Társaság, amely első hajóját az I. Ferencet 1830-ban állította üzembe.

 A Tisza-szabályozás, a Tisza-völgy vízügyi rendezése az Alföld történetének legfontosabb korszaka, amely nemcsak a vidék földrajzi-gazdasági, hanem társadalmi-politikai arculatát is megváltoztatta. Széchenyi István és Vásárhelyi Pál irányításával, majd 1846-ban a Tiszavölgyi Társulat megalakulásával kezdődött a munka, amely csak a századfordulóra fejeződött be.

Széchenyi balatoni “programjának” egyik állomása a gőzhajózás bevezetése volt. Az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt 1846. szeptember 21-én indították útjára a balatonfüredi kikötőből. Tervei között szerepelt még a partvédelem, a halszaporítás, a sportvitorlázás és az üdülés fejlesztése is.

 

Széchenyi ország-modernizációs tevékenysége

Írásai mellett nagyrészt vállalt a gyakorlati tevékenységekből is. 1830. szeptember 4. Megtette első útját Bécs és Pest-Buda között az angol vállalkozók alapított Első Dunagőzhajózási Társaság első gőzhajója az "I. Ferenc". A Társaság életében jelentős változásokat hozott Széchényi. Tervei között szerepelt a Duna hajózhatóvá tétele és a folyami közlekedés megteremtése a Fekete-tengerig s azon át Konstantinápolyba. Példájára több magyar arisztokrata vásárolta meg a Társaság részvényeit. 1833-ban a Társaság egy másik "Duna" nevű (később "Argó"), 1834-ben egy harmadik "Pannónia" nevű gőzhajót is üzembe állított. A Társaság beszerzett egy tengerjáró gőzöst, s azzal Odesszába, illetve Konstantinápolyba tett utakat. 1835-ben megszerezték az Óbudai szigetet. Ez téli kikötőül és hajóépítő műhelyként szolgált. 1836-ban Széchényi kezdeményezésére Sopronban, majd Pesten alakult részvénytársaság gőzgéppel működtetett hengermalom építésére. Utóbbi napi 17 tonna lisztet állított elő. Meghajtó gőzgépe a maga 30 lóerejével a legnagyobb volt az országban. Széchenyi még részt vett a Kereskedelmi Bank alapításában, foglalkozott a magyar színház kérdéseivel; példájával és ösztönzésével elősegítette a bortermelés és selyemhernyó-tenyésztés fokozódását, színvonalát; királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozásának hatalmas munkáját, 1840-es években a Tisza szabályozás megindítása, a balatoni gőzhajózás életre hívása emelkedik ki gyakorlati tevékenységeiből.

A Lánchíd megépítése

A Lánchíd megépítése is Széchenyi nevéhez kapcsolódik, ugyanis ő volt a legfőbb kezdeményezője, mondhatni "motorja" az egész vállalkozás megindításának és végrehajtásának. Ez volt az első állandó híd Pest és Buda között, korábban csak úgynevezett hajóhídon lehetett átkelni Pestről a budai oldalra (vagy vissza). Mivel a hajóhíd teherbírása korlátozott volt és jégzajláskor, illetve hajók áthaladásakor nem is működhetett, a városnak óriási szüksége volt egy igazi, állandó hídra. Széchenyi pártfogásába vette az ügyet: 1832-ben úgynevezett hídegyletet alapított, majd 6 évvel később Andrássy Györgyel együtt Londonba utazva megbízta William Tierney Clarkot a Marlow Bridge hasonmásának, azaz a pest-budai Lánchídnak a megtervezésével. Az építési munkálatok 1842-ben indultak meg, az átadásra pedig 1849 november 21 -én került sor, Haynau rémuralmának időszakában. (Ekkoriban a gróf már a döblingi intézetben lakott.) A magyar nemeseket itt kötelezték először hídpénz fizetésére, így azt mondhatjuk: a Lánchíd adta a közteherviselés első példáját országunkban.  A híddal egyébként Széchenyi dédelgetett tervét is siettetni kívánta: az ország fővárosává emelni Pest-Budát; ezt a Szépészeti Bizottmányban kifejtett működésével maga is segítette. A Várhegy-alagút megépítésének terve ugyancsak Széchenyitől ered.