Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1. kérdés

Mit jelent a megyegyűlés kifejezés?

Linkek:

http://maczkoandras.uw.hu/tori/torvhozas_menete/megyegyules.html

https://szmtortenelem2014.blog.hu/2015/02/19/7_osztaly_orai_jegyzet_a_reformkor_vitainak_szinterei_403

http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/fejezetek-a-xix-es-a-xx-szazad-tortenetebol-07-01-05/

Megyegyűlés

A vármegyék voltak az államhatalom legalsó szintjei. A megyét a nemesek összessége, a megyegyűlés képviselhette. Az uralkodó, és a kérelmezők egyaránt a megyegyűléshez fordultak a megkeresésükkel.

A vármegyék figyelték a törvényhozás munkáját is: a követek felett gyakorolt ellenőrzés célja annak megakadályozása volt, hogy az udvar kinevezésekkel, kitüntetésekkel, egyéb kedvezésekkel a maga oldalára vonja a követeket. Két országgyűlés (diéta) között a megyegyűlések voltak a rendi politika fórumai. A köz-és kisgyűlésen minden a megyéhez érkező iratot felolvastak és megvitattak.

A megyék az országgyűlés alsótáblájára választott követeket kötelező jellegű követutasításokkal látták el. A követeknek viszont rendszeresen tájékoztatniuk kellett megbízóikat a diéta fejleményeiről és arról, hogyan tettek eleget utasításuknak. A követjelentéseket napirendjükre tűző megyegyűlések sokszor ismételték az országgyűlésen folyó vitákat, és ha a megyében változtak az erőviszonyok, a követeknek új utasítást adtak vagy lemondatták, visszahívták a követeket.

  • A megyegyűlésen az adott vármegye összes nemese összegyűlt, majd választottak két képviselőt, akik az országgyűlésben képviselik őket és egy követutasítást is, vagyis, hogy milyen elvek alapján szavazzanak az országgyűlésen. Ritkán, de előfordulhatott, hogy egy követ nem értett egyet a megyéjétől kapott követutasítással. Kölcsey Ferenc ezért mondott le egyszer a követségről. A megyegyűléseken nagy küzdelem zajlott az ellenzékiek és a reformokat nem támogatók között, a vármegyei választások sokszor nagyon durvák voltak. Több verekedés,
    gyilkosság is történt.
      
    E mellett a bécsi kormányzat igyekezett lefizetni és leitatni a kisnemeseket, hogy ne ellenzéki képviselőkre szavazzanak.

A megyegyűlés:

 A reformkor

A XIX. század ’30-as és ’40-es évtizede különleges korszak volt a magyar történelemben.  A megyegyűléseken és az országgyűlésen parázs viták folytak a haladók (reformerek, szabadelvűek, liberálisok) és a maradiak (konzervatívok) között, akik a bécsi udvarra támaszkodtak. Mit kellett megreformálni, azaz újjáalakítani? Mit kívántak és mit tettek a haladók?

A magyar társadalom, azaz az ország lakossága a középkor óta négy fő rétegbe volt sorolható: nemesek, papok, városi polgárok és jobbágyok. Úgynevezett rendeket alkottak közülük az első három csoportba tartozók. Ők vehettek részt az országgyűlésen. A főpapok és főnemesek – hercegek, grófok, bárók – a felsőtábla ülésein tanácskoztak. Az alsótáblára a köznemesek és a városi polgárok küldhették el követeiket. Az előbbieket a megyegyűlés, az utóbbiakat a városi tanács választotta.