Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3. kérdés

Mi az MTA, hogyan jött létre?

Linkek:

https://mta.hu/hatteranyagok/a-magyar-tudomanyos-akademia-tortenete-105670

Az alapítás és a keretek kialakítása (1825-1830)

1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülésén Felsőbüki Nagy Pál, a rendi ellenzékiség vezéralakja élesen kikelt a nemzeti kultúra és az anyanyelv ügye iránt bűnös közönnyel viseltető mágnások ellen. A szemrehányás hatása alatt a hallgatóság soraiban helyet foglalt „ifjú gróf Széchenyi magyar lovas kapitány … ezen ajánlást tette: Tisztelt Statusok és Rendek! Én ugyan nagy nem vagyok, de vagyonos ember vagyok, azért nemzeti nyelvemnek gyarapítására egy egész esztendei jövedelmemet ajánlom, úgy, hogy ennek a kívánt célra való fordítása s elrendelése mindenkor az ország gyűlésétől függjön.”

Széchenyi 60 ezer forintos adománya nem ötletszerű és magányos tett volt. A Nemzeti Múzeumot megalapító apja példáját követve, kötelességtudattól és hivatásérzettől indíttatva már évek óta kereste a cselekvés terét. A beszédét követő reakciók pedig arról tanúskodnak, hogy az alapítás többek szervezett akciója lehetett. Széchenyi példáját követve több fiatal mágnás: Károlyi György, Andrássy György, Vay Ábrahám és mások egymás után tették meg ajánlatukat. Teleki József gróf 1826-os adománya – családja 30 000 kötetes értékes könyvtára – megalapozta az Akadémiai Könyvtárat.

Az egyesületként létrejött Tudós Társaság alapítását az országgyűlés törvénybe iktatta: az 1827: XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli. Az 1845-től hivatalosan is Magyar Tudományos Akadémia néven emlegetett intézmény 1830-ban, az alapszabályok kidolgozása és királyi jóváhagyása után kezdte meg tényleges működését. A főleg főurakból és főpapokból álló 25 tagú igazgatótanács gazdálkodott a társaság vagyonával, nevezte ki az első 23 tagot, választotta meg a tisztségviselőket. Az első elnök a történetkutató Teleki József gróf lett, alelnökké pedig Széchenyi Istvánt választották. Az intézmény működtetésében kulcsszerepet töltött be a titkár: e hivatalt az első fél évszázadban Döbrentei Gábor, Toldy Ferenc, Szalay László és Arany János töltötte be. Az első közgyűlésre 1831. február 4-én került sor. Székházának felépültéig a Károlyi-Trattner-házban (ma Petőfi Sándor utca 3.) bérelt helyiségekben rendezkedett be, a közgyűléseket pedig általában a pesti vármegyeházán tartották.